Leírás
A Santa Maria della Vittoria-templom egy kicsi, későgótikus templom Mantova központjában, a San Simone teret övező kis téren: II. Francesco Gonzaga építtette a fornovói győzelem emlékére, és Andrea Mantegna egyik remekművét is ide festette.
Kívülről a homlokzat egyszerű, a párkány alatt terrakotta fríz fut végig. Bent a hajó teljes egészében illuzionisztikus festéssel van borítva, Mantegna antik és római márványok iránti szeretetének megfelelően: három ív, melyeket kandeláber díszítésű pilaszterek keretezenek.
A bejárattal szemközti falon egy finom, cordobai bőrt utánzó falikárpit részletei maradtak fenn. Ennek a falnak támaszkodott Mantegna Győzelmi Madonna című képe, egy 280×160 centiméteres vászonra festett tempera; a helyén ma egy életnagyságú fotómásolat áll.
A festményen a trónoló Madonna megáldja a térdelő II. Ferencet, Szent Mihály, Szent György, Szent András és Szent Longinus között; lábánál Erzsébet és a kis Keresztelő János látható. Körös-körül virágokkal, gyümölcsökkel, madarakkal és drágakövekkel sűrűn befuttatott lugas, a trón talapzatán pedig Ádám és Éva története.
A templom története botránnyal kezdődik. Miközben a őrgróf háborúban volt, 1495-ben Daniele da Norsa zsidó bankár házat vásárolt San Simone városrészében, és a homlokzatra festett Szűz Mária-kép helyére a saját címerét tétette.
Tettét szentségtörőnek ítélték. Sigismondo Gonzaga elrendelte a kép visszahelyezését, különben felakasztják; a házat a népharag a földdel tette egyenlővé. II. Francesco hazatérése után a büntetés helyébe az a kötelezettség lépett, hogy kápolnát és festményt fizessen a Szűznek, akinek a őrgróf a győzelmét tulajdonította.
Így épült fel a ház helyén Bernardino Ghisolfo keze nyomán 1495 és 1496 között a templom, az oltárképet pedig a csata első évfordulóján ünnepélyesen felavatták. 1797-ben a franciák Párizsba vitték: azóta a Louvre-ban van.
A templomot a 18. század végén megszentségtelenítették, majd katonai raktár, később óvoda és fényezőműhely lett belőle. Ennek nyoma a fa mennyezet, amely ma is két szintre osztja a teret. 2001 óta az Amici di Palazzo Te e dei Musei Mantovani egyesület gondozza.
Kívülről a homlokzat egyszerű, a párkány alatt terrakotta fríz fut végig. Bent a hajó teljes egészében illuzionisztikus festéssel van borítva, Mantegna antik és római márványok iránti szeretetének megfelelően: három ív, melyeket kandeláber díszítésű pilaszterek keretezenek.
A bejárattal szemközti falon egy finom, cordobai bőrt utánzó falikárpit részletei maradtak fenn. Ennek a falnak támaszkodott Mantegna Győzelmi Madonna című képe, egy 280×160 centiméteres vászonra festett tempera; a helyén ma egy életnagyságú fotómásolat áll.
A festményen a trónoló Madonna megáldja a térdelő II. Ferencet, Szent Mihály, Szent György, Szent András és Szent Longinus között; lábánál Erzsébet és a kis Keresztelő János látható. Körös-körül virágokkal, gyümölcsökkel, madarakkal és drágakövekkel sűrűn befuttatott lugas, a trón talapzatán pedig Ádám és Éva története.
A templom története botránnyal kezdődik. Miközben a őrgróf háborúban volt, 1495-ben Daniele da Norsa zsidó bankár házat vásárolt San Simone városrészében, és a homlokzatra festett Szűz Mária-kép helyére a saját címerét tétette.
Tettét szentségtörőnek ítélték. Sigismondo Gonzaga elrendelte a kép visszahelyezését, különben felakasztják; a házat a népharag a földdel tette egyenlővé. II. Francesco hazatérése után a büntetés helyébe az a kötelezettség lépett, hogy kápolnát és festményt fizessen a Szűznek, akinek a őrgróf a győzelmét tulajdonította.
Így épült fel a ház helyén Bernardino Ghisolfo keze nyomán 1495 és 1496 között a templom, az oltárképet pedig a csata első évfordulóján ünnepélyesen felavatták. 1797-ben a franciák Párizsba vitték: azóta a Louvre-ban van.
A templomot a 18. század végén megszentségtelenítették, majd katonai raktár, később óvoda és fényezőműhely lett belőle. Ennek nyoma a fa mennyezet, amely ma is két szintre osztja a teret. 2001 óta az Amici di Palazzo Te e dei Musei Mantovani egyesület gondozza.